Bevált technológia

Regionálisan előállított

Közvetlen és személyre szabott tanácsadás

5/5

4.81/5.0 892 értékelés alapján

A fascia, a vegetatív idegrendszer és az agy harmonikus kölcsönhatása: A jólét szimfóniája 

Szeretné megtanulni, hogyan hat egymásra a fascia, a vegetatív idegrendszer és az agy, és mi zavarhatja meg ezt a harmonikus kölcsönhatást? Ebben a cikkben elmagyarázzuk az alapfogalmakat, és megmutatjuk, hogyan használhatja a odem-termékeket a harmonikus egyensúly elérése érdekében.

A vegetatív idegrendszer

Éjjel-nappal aktív, és minden önkéntelen, automatikus funkciót, például a szívverést, az emésztést és a légzést, a vérnyomás szintjét vagy a hólyagműködést vezérli. Az izzadságkiválasztás vagy a pulzus gyorsulása fizikai megterheléskor szintén a vegetatív idegrendszer által irányított testi folyamatok közé tartozik. Ez a szabályozás akaratlagos kontroll nélkül, azaz autonóm módon történik.

Autonóm idegrendszerünk két részre oszlik: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. Mindkettőnek megvan a maga helye, és harmonikus kompozícióként működnek együtt. Mindkét rendszerre szükségünk van ahhoz, hogy sikeresen megbirkózzunk a megterhelő helyzetekkel, és hogy utána újra energiát gyűjtsünk. Tökéletes példa a kölcsönhatásukra a szívverésünk: a szabályos ritmushoz egyaránt szükségünk van a szimpatikus idegrendszer aktiválására és a paraszimpatikus idegrendszer ellazítására. Ha ez az egyensúly hosszabb időn keresztül megbomlik, az szívritmuszavarokhoz vezethet.

Sajnos ez a harmonikus kölcsönhatás egyre inkább elvész digitalizált és rohanó világunkban. A mindenütt jelenlévő stressz, a technikai eszközök okozta túlstimuláció és az elektroszmog által a fasziarendszer idegreceptorainak túlstimulálása miatt a legtöbb ember idegrendszere túlterhelt. Egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az embernek, hogy egyensúlyban tartsa a testét. Ez gátolja a paraszimpatikus idegrendszert és gyengíti autonóm idegrendszerünk szabályozó képességét.

Ennek eredményeképpen egyre kevesebb lesz az olyan fontos dolog, mint a pihentető alvás, a környezetünkre való figyelmes odafigyelés vagy egyszerűen csak az energiával teli élet.

Tudtad, hogy a stressz szükséges a túléléshez?

A stressz egy életfenntartó szabályozó elv, és lehetővé teszi az életveszélyes helyzetekre adott komplex reakciókat. Mindenekelőtt menekülünk; ha ez nem lehetséges, akkor harcolunk vagy menekülünk. Az akut stressz a stressz egy olyan formája, amelyre felépítettek bennünket, és amelyet az élet "sónak a levesben" is tekinthetünk. Pozitív hatással lehet az érzéseinkre, a teljesítmény- és koncentrációs képességünkre, valamint az életkedvünkre és a szexuális vágyunkra.

Minden nap más és más igényekkel kell szembenéznünk. Rövid távon jól meg tudunk birkózni a stresszel. De minél rendszeresebben kerülünk stresszhelyzetbe, és aztán nem teszünk tudatos intézkedéseket a regenerálódás és a regenerálódás érdekében, annál valószínűbb, hogy lelki vagy testi panaszok jelentkeznek.

A különféle stressztényezők, mint például a szellemi megterhelés, a negatív környezeti hatások, az elektroszmog, a teljesítménykényszer, a magánéleti problémák stb. egyfajta állandó stresszhelyzetbe hozzák szervezetünket. Ez az állandó stressz túlműködteti a szimpatikus idegrendszert, és a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlya felborul.

Non solum dosis sed etiam tempus venenum facit
(Nemcsak az adag, hanem az idő is mérgezővé teszi a mérget.)

A szimpatikus idegrendszer  

A szimpatikus idegrendszert "harcolj vagy menekülj idegnek" is nevezik, és stresszes vagy megterhelő helyzetekben aktiválódik. Ez teszi lehetővé, hogy sportolás közben elérjük a teljesítményhatárainkat azáltal, hogy optimalizálja a szív teljesítményét, a szervek oxigénellátását, az izomösszehúzódást és a vérkeringést. Stresszhelyzetekben élesíti érzékeinket és szabályozza az adrenalin felszabadulását. Ugyanakkor azonban gátolja az összes nem létfontosságú szervi és anyagcsere-tevékenységet.

Például: Ha valaki állandóan "harc és menekülés" üzemmódban van, az összetett emésztési folyamat csak részben működik. Ez megmagyarázza, hogy miért van olyan sok embernek rossz az emésztése vagy rossz az anyagcseréje. Az ok többek között az állandó stressz.

Az állatokban az adrenalin felszabadulása elnyomja a fájdalomérzetet. Amikor például egy állat menekül, és megeszik, nem érzi a fájdalmat. Az emberre átvitt értelemben ez azt jelenti, hogy minél inkább kontrollálatlanul aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, annál kevésbé érezzük magunkat, embertársainkat és környezetünket. Távolinak, elutasítónak, idegesnek vagy egocentrikusnak tűnünk.

A paraszimpatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer a legaktívabb a pihenés időszakában, nyugodt helyzetekben és alvás közben. A szervezetben zajló összes vegetatív folyamat mintegy 80%-át irányítja, és számos funkcióért felelős. Ezek közé tartozik az alvás alatti regeneráció és az energiatartalékok felhalmozása, a teljes emésztési folyamat, az erős immunrendszer és az anyagcsere nagy része. Pszichológiai szinten a paraszimpatikus idegrendszer biztosítja a relaxációt, a regenerálódást, a stresszes helyzetek utáni megnyugvást, valamint az ingerek és információk feldolgozását. Az állandó stressz és az állandó túlstimuláció miatt - akár külső tényezők, akár belső hatások miatt - a vegetatív idegrendszer elveszíti fontos szabályozó képességét, és a szimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást. A paraszimpatikus idegrendszer lemarad, és fontos szervi és anyagcsere-folyamatok, köztük a méregtelenítés, háttérbe szorulnak. Külső ingerek lehetnek például a munkahelyi vagy magánéleti stressz, valamint az elektroszmog, míg a belső ingerek közé tartoznak például a gyógyszerek és az olyan érzelmek, mint a szorongás.

Az adatgyűjtő fascia rendszer 

A fazetta rendszerünk különböző feladatokat és funkciókat lát el és tartalmaz. A legtöbben a támogató és alakmegőrző funkciót ismerik, de a feladatprofil ennél sokkal sokrétűbb. A legtöbb mitokondrium, sejtjeink energiatermelésre szolgáló erőművei a fascia rétegeiben helyezkednek el. A táplálék hasznosítása révén létfontosságúak az energiatermeléshez. Emellett a fasszíliák a méregtelenítés szállítóútvonalaként is szolgálnak, mivel kilométeres hosszúságú tubulusokat tartalmaznak, amelyek a méreganyagokat és a káros anyagokat eltávolítják a sejtekből.

Ezenkívül számtalan receptor hatja át, amelyek az ingereket információvá alakítják és továbbítják a központi idegrendszerbe. Ily módon állandó kommunikációban állsz a környezeteddel.

Mindenki ismeri a jelenséget: ha valaki hátulról néz ránk, érezzük, és megfordulunk. Vagy kényelmetlenül érezzük magunkat egy helyen, és legszívesebben azonnal távoznánk. Ezt az érzékelést szeretjük "zsigeri érzésnek" is nevezni. Ez a fasciákban található több millió receptoron keresztül történik, amelyek folyamatosan minden beérkező ingert információvá alakítanak, és továbbítják az agynak. Ez az információ dönti el, hogy jól vagy biztonságban érezzük-e magunkat egy helyzetben, vagy sem.

Jó tudni

Másodpercenként körülbelül 50 millió információt gyűjtenek be. Tudatalattink ezt az információt körülbelül 400-500 releváns adatra szűri le, amelyekből mi, tudatos emberek csak 4-5-öt érzékelünk.

A hektikus és digitális világ problémája

Manapság ez az érzékeny információgyűjtő rendszer több ingernek van kitéve, mint valaha. Akár a munkahelyen, akár a közlekedésben, a mindennapi életben vagy akár a természet számos területén, az ingerek áradata óriási. A modern technológiák által kibocsátott összes mesterséges elektromágneses hullám (elektroszmog) folyamatosan stimulálja a fasciális rétegekben lévő receptorainkat. Amikor ezek az ingerek elérik az agyat, az elektromágneses hullámokkal kapcsolatos tapasztalat hiánya miatt nem képes kategorizálni őket. Az agyunk ezt a beazonosíthatatlan információt veszélynek minősíti, és aktiválódik a "harcolj és menekülj" programunk. Ez megnövekedett stresszszinthez és a szimpatikus idegrendszer állandó részleges aktiválásához vezet. Ezzel egyidejűleg a fasciák receptorai túlstimulálódnak, és elveszítik a környezetből származó értékes információk helyes feldolgozásának képességét.

Info: Az epigenetikusok szerint évszázadokba telik, amíg a rendszerünk alkalmazkodik ezekhez az új ingerekhez.

A természet-emberi technológia egyensúlya 

A megoldás a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer harmonikus egyensúlyának helyreállításában rejlik, és az idegreceptorok elektroszmog általi állandó túlstimulációjának megszüntetésében.

Itt jönnek a képbe az odem termékek. Azért fejlesztették ki őket, hogy javítsák a vegetatív idegrendszer szabályozó képességét, megállítsák az elektroszmog okozta irritációt, és összekapcsolják az embereket a vitalizáló természetes frekvenciákkal. Ily módon az odem termékek segítenek csökkenteni a stressz-szintet, növelik az energiaszintet és javítják az alvást.

Ebben az újonnan megtalált egyensúlyban az ember most már megírhatja a jólét szimfóniáját, amelyben minden összetevő harmonikusan működik együtt. 

Még több izgalmas olvasnivaló: